Az ecetes erjedés Földünkön már akkor megjelent, mikor megjelentek az édes gyümölcsöket termő növényfajták. Az ember tehát nem létrehozta, csupán felismerte a folyamatot, majd termékét, az ecetet, kedvező tulajdonságai miatt felhasználta.
Az ecet jótékony élettani hatásáról szóló feljegyzések már az ókorból ismertek. Gasztronómiai felhasználása mellett az erőnlét megőrzésére és bizonyos betegségek leküzdésére is alkalmasnak bizonyult, olyannyira, hogy idővel a házi patikák elengedhetetlen tartozéka lett.
Hazánkban a 19. század végéig a valódi gyümölcsecetek alapvető ételízesítőnek, tartósítószernek és orvosságnak számítottak. Több mint 200 ecetgyár és kisüzem volt Magyarországon. Néhány településen, főként hegyvidékeken az összegyűjtött vad gyümölcsből készítették az eceteket. A 18. században, a Partiumban még jobbágyszolgáltatás is volt a vadalma, vadkörte, illetve a belőle készült ecet. A savanyító -ahogy az ecetet hívták- a parasztkonyhán a só mellett a legfontosabb ízesítő volt.
A 20. század elején fellendült a nagyüzemi ecetgyártás, így szorítva ki a természetes módon erjesztett bor- és gyümölcseceteket. Az államosítást követően a hazai ecetipar szinte teljesen megszűnt, helyét az ipari ecetgyártás vette át.
Az ipari ecetgyártás során először mezőgazdasági eredetű alapanyagból (biomassza) vagy kőolajszármazékból ipari alkoholt hoznak létre, majd ebből állítanak elő tömény ecetsavat, amit utána vízzel visszahígítanak „emberi fogyasztásra alkalmas” erősségűvé. Előfordul, hogy az így készített eceteket tovább ízesítik (cukorral, aromával, ízfokozóval stb.), s ezáltal hoznak létre „gyümölcs- vagy borecetnek” nevezett utánzatokat. Ezzel a módszerrel rövid idő alatt nagy mennyiségű ecet gyártható.
Ismert olyan ecet előállítási eljárás, amikor az iparilag előállított alkoholt használják alapanyagként, és ebből készítenek biológiai fermentációval ételecetet, amely azonban az ecetsavat leszámítva nem tartalmaz semmilyen értékes összetevőt.
Biológiai eceteket valamilyen alkoholtartalmú anyagból, Európában hagyományosan mustból, borból, erjedő gyümölcsből, gyümölcsléből állítják elő ecetsav-baktériumok közreműködésével: a baktériumok ugyanis oxigén jelenlétében az etilalkoholt ecetsavvá alakítják.
Az enzimeknek köszönhetően az ecet gyorsítja a szervezetben zajló kémiai folyamatokat, a benne lévő kalcium fontos a csontritkulás megelőzése szempontjából, a magnézium erősíti a szívet, a vas jó a vérnek, a kálium pedig sejt- és szövetnövelő, energiát ad a mindennapokra.
A gyümölcsecetek 4-5 %-os savtartalma magába zárja az alapanyag aroma és illatanyagait, a vitaminokat és ásványi anyagokat.
A hazai gasztrokultúra fejlődése szempontjából örvendetes hír, hogy tíz alapító taggal nemrégiben megalakult a hazai Bor- és Gyümölcsecet gyártók Egyesülete. Az összefogás célja, hogy újjáélesszék az egykori ecetgyártási kultúrát, Magyarországon népszerűsítsék a minőségi bor- és gyümölcsecet-fogyasztást, valamint megismertessék az emberekkel a biológiai erjesztésű ecetek széleskörű gasztronómiai felhasználási lehetőségeit és az egészségre gyakorolt jótékony hatásait.